"Négycsillagos tehénwellness"- Interjú Hartay Csabával

Ayhan Gökhan- Izsó Zita

A Szarvason élő Hartay Csaba többkötetes költő és újságíró, aki irodalmi munkássága mellett egy szarvasmarha-telepen dolgozik vezetőként. A rigókkal együtt ébred, de előfordul, hogy a rigók még mély álmukat alusszák, amikor ő már rég talpon van. 

Egy tejgazdaságban dolgozol. Hánykor fekszel és hánykor kelsz? Hogy indul a nap a telepen?

Az ember az egyetlen olyan élőlény, aki akkor fekszik le, amikor nem álmos, és akkor kel, amikor nagyon álmos. Én is ezt gyakorlom. Mondjak időpontokat is? Este tízkor már biztos, hogy alszom, és ennek az az oka, hogy álmos vagyok addigra. A felkelés pedig megdöbbentő. Éjjel kettőkor kelek. Kimegyek a fürdőszobába, vécé, pár korty víz, és visszafekszem aludni. Komolyan hülyéskedve pedig volt idő, amikor négykor keltem, mert én vittem a tehenészjáratot a telepre. Sőt, olyan is volt, hogy éjjel háromkor indultunk lucernát rendsodrózni. Az alapokkal kezdtem. Nem árt tudni, hogy mit kell számon kérni egy-egy beosztásnál. Mi a feladata például a fejősöknek, az elletősnek és a borjásznak. A Word alá is húzogatta ezeket a munkaköröket, biztos különlegesek. Manapság fél hatkor kelek, és hat, negyed hét körül érek ki a telepre. Nem akkora horror. Sok munkás kijár autóval. Így, mire megérkezem, már megy a fejés, az etetés. Egy ekkora tehenészetben minden nap tartogathat meglepetést. Elromlik, eltörik, megreped, kigyullad, füstöl, szivárog, folyik, ömlik. És akkor lehet alkatrészért rohangálni.

Tavaly Aranykalászos gazda lettél. Elmondanád, milyen felelősséggel jár ez a tisztség, hogy pontosan mit takar?

Az csak egy papír. Az EU támogatta ezt a tanfolyamot, én meg elvégeztem. Aki beiratkozik, az általában meg is kapja a bizonyítványt a végén, csak fizesse be a zsetont. Ennek ellenére én tényleg tanultam a vizsgákra, úgy voltam vele, nem árt, ha tudom is az alapokat. A gyakorlati részét tíz éve művelem, egy kis elmélet nem ártott. És innentől van egy papírom arról, hogy mezőgazdasági alapismeretekkel rendelkezem. Ami később jól jöhet pályázatoknál. Újságírói végzettséggel nem hinném, hogy lehetne hivatalosan működtetni egy ilyen vállalkozást. Kellett az igazolás, ennyi történt. „Az első költő, akik aranykalászos gazda lett” - Podmaniczky Szilárd készített velem interjút ennek apropóján a Librariusra, elég nagy látogatottségot generált a cikk. A versírás ritkán párosul tehenészettel, ez lehetett az oka. 

Térjünk rá a tejre. Magyarországon nagyon sok Lengyelországból, Szlovákiából importált tartós tejet adnak el, ezek -főleg a nagy áruházláncokban- gyakran 30-40%-kal olcsóbbak, mint a hazai termékek. Mi ennek az oka,  ezeknek az országoknak a tejágazata ennyivel hatékonyabb? Vagy rosszabb minőségű termékekről van szó?

Igen, ezek általában rossz minőségű tejek. Nem mindegy, mennyi fehérjét és zsírt tartalmaz a tej. Ezt a beltartalmat professzionális takarmányozással lehet elérni. Nem mindegy milyen és hányféle kiegészítőt kapnak a tejelő szarvasmarhák mondjuk a siló vagy a lucernaszéna mellé. Ez egy külön szakágazat, a szarvasmarha takarmányozása. Ha erre áldozol pénzt, energiát, akkor jó tejet lehet produkálni. Sok olyan tehenészet van, nem csak külföldön, itthon is, ahol erre nem fektetnek hangsúlyt, így a tej is gyengébb minőségű ott. Elhiszed, hogy azt sem tudom, mennyibe kerül a teszkóban vagy bárhol árult ilyen kamu „tej”? Gyermekkorom óta a tehenészetben fejt tejet iszom, soha nem vettem boltban tejet. De olvasok róluk, meg hallottam a reggeli ital kifejezést. Meg frissföl, ilyenek, tejföl helyett. A mi tejünkből túrót is készítünk, itthon, házilag. A feleségem kezdte el pár éve, és sokkal jobb, mint a boltban kapható.

A hazai tejfeldolgozóipar, bár stratégiai ágazatnak számít, összességében veszteségesen működik. Mi ennek az oka, a magas ÁFA, vagy az, hogy az emberek kevés tejet fogyasztanak, esetleg az olcsóbb, import termékeket választják? Hogyan lehetne ezen változtatni, és milyen innovációkkal lehetne fejleszteni ezt az ágazatot? 

Vannak pályázatok, támogatások. Ezeket folyamatosan figyelni kell, és minél többre pályázni. A tej felvásárlói ára még mindig nagyon alacsony az előállításához feccölt összeghez képest. Ha nem lenne például földalapú támogatás, vagy bármilyen más, időszakos pályázási lehetőség, be lehetne csukni a boltot. Sokan siránkoznak, hogy minden tré, semmi sem működik, nem éri meg csinálni. Igen, dolgozni mindig kényelmetlen, márpedig munka nélkül aránylag nehéz pénzt produkálni. Az ágazat fejlesztése folyamatos, de nem biztos, hogy mindenki részesül a jóból.

Vidéken sok kistermelőnél, városokban pedig a piacon is lehet házi tejet venni. Érdemes házi tejet venni, minden esetben jobb minőségű, és kevesebb tartósítószert tartalmaz, mint a bolti? Mire kell odafigyelni a tejvásárlás során? 

A házi tej elvileg semmilyen tartósítószert nem tartalmaz. Láttam már ilyen tej automatákat, biztos megéri üzemeltetni. De nem nekünk. Nálunk van 350 tejelő tehén, napi 10 000 kg tejet értékesítünk. Ennyit nem hinném, hogy egy-két nap alatt el tudnánk adni a környéken, apránként. Jön egy kamion, egyben elviszi, és nincs vele gondunk. A tej nem gumilabda, nem lehet hónapokig tárolni egy raktárban, hogy majd eladom, ha jön a gyereknap. Tejvásárlásnál pedig érdemes nézni, mikor jár le, nehogy aludttejet vegyél. Másrészt pedig a beltartalom is jelöli a minőséget. A mi tejünknek 3,86 az évi átlagos zsírja, és 3,36-os a fehérjéje. A szleng is azt mondja erre, hogy zsír. 

2013-ban 15%-al bővült a haza tejtermelés, és az export is növekedett. Melyik országokban keresik leggyakrabban a magyar tejet, és miért? Ti mely országokba exportáltok? 

A mi tejünket jelenleg Romániába adjuk el. Ennek egyszerű oka van, ők adnak érte a legtöbb pénzt. De adtunk már el egy nemzetközi szállítmányozó cégen keresztül Görögországba, Olaszországba és Bulgáriába is. A mi tejünkből legtöbb esetben sajtokat, joghurtokat állítanak elő. És azért, mert jó a minősége. És ezt a minőséget meg is fizetik.

Van kedvenc tehened, teheneid? Fűződik hozzájuk valamilyen sztori? Van említésre méltó tehenes történeted?

Minden szarvasmarhának van központilag nyilvántartott száma. De mi nevet is adunk nekik, ami felkerül a kartonjukra. Mondjak párat? Rebben, Pöre, Cókmók, Brucella, Sunyi, Csöpi, Patkány, Rúg, Vidám. Volt egy tehenünk, a Misu nevű, amelyik rendszeresen kidobta az istállóban szalmát terítő munkatársat az etetőútra. Elég volt közel menni hozzá, az meg a fejével nekiment az embernek, megemelte és már kész is volt a mutatvány, amit a Rippel fivérek is megirigyeltek volna. Ha újonc jött a telepre, az öreg rókák mindig odacsalták Misuhoz, hogy barátkozzon vele. Ez egyfajta beavatás volt. Komolyabb baleset szerencsére nem történt. Van egy másik, kedvenc történetem is. Az üszők közt figyelni kell az ivarzókat, majd kifogni és megtermékenyíteni. Egy ilyen istállóban száz üsző is lézeng. Az oda beosztott munkatárs egyik feladata pedig az, hogy felírja a „folyatós” egyedek fülszámát. Az inszeminátor kiballagott az üszőkhöz, majd megkérdezte, melyik folyat. Az üszős pedig bemutatott a közel száz üsző közé, majd ennyit mondott: az a tarka. Tudni kell, hogy minden tehenünk fekete-fehér, tarka, azaz holstein-fríz.

Hogyan bántok a tehenekkel? Más marhatenyésztők a zenehallgatásra esküsznek, mások meg sört adnak az állatoknak, hogy jobb legyen a tejük és a húsuk. Nálatok van bevált módszer?

Állatjóléti szabályok és előírások szerint tartjuk a teheneket. Ezeket ráadásul még napi szinten dokumentálni is kell. Legyen megfelelő méretű és minőségű helye az állatnak. Fedett istálló, friss alom és ideális klíma. Ivóvíz, takarmány és ápoltság. Valaki egyszer kérdezte, hogy télen fűtünk-e az istállókban. Nincs az a világméretű rezsicsökkentés, ami ezt lehetővé tenné. Egyébként meg igen, szarvasmarhákkal fűtünk az istállókban. Belehelik maguknak szépen. A tehénnek ráadásul ez a hideg abszolút kedvez, ebben érzi jól magát. A hőstressz az, amit nem bírnak a marhák. Olyankor az étvágyuk lecsökken, a tejtermelés is visszaesik. (Mostanában például 10500 kg tejet fejünk naponta. De júliusban, a legnagyobb kánikula idején ugyanennyi tehénnel van, hogy ezer, ezerkétszáz kilóval is kevesebb a napi hozam.) Nyáron ventillátorok működnek az istállókban, és kint, a nyári szálláson pedig vízporlasztó berendezésekkel hűtjük az állatokat. Van még lábfertőtlenítés, lábfürösztés a tehenek részére. Ezt egy, a fejőházban létrehozott speciális berendezés segítségével, habosítással végezzük. Négycsillagos tehénwellness. És minden évben kétszer körömápolás a teljes tenyészállományon. Ezt egy erre szakosodott cég hajtja végre. De az egyedek alkalmankénti körömápolását mi is elvégezzük, ha szükséges. Ezek a dolgok nagyban összefüggnek azzal, hogy mennyi tejet ad a tehén. A komfortérzet pozitívan hat a tejhozamra. Ja, és a legfontosabbak. A sör meg a zene. Igen, majdnem kapnak sört a tehenek. Csak ez sörtörköly. Ez a sörkészítés egyik mellékterméke. A sörgyártásnál nyerik, és a kifőzött malátának maradékából áll. Nagyon vizenyős, de tápláló, könnyen emészthető takarmány. A fejőházban pedig zene szól. Itt egy kicsit kegyetlenek vagyunk, mert nem olyan zene szól, amit a tehenek szeretnek, hanem amilyet a fejőnők.

Szarvason élsz. Ha felkérnének egy turisztikai könyv megírására, mit emelnél ki Szarvasról? Miért érdemes odalátogatni? Sőt, miért jobb szerinted vidéken élni, mint Budapesten vagy más nagyvárosban?

Nem tudom, jobb-e itt élni, mint máshol. Nem próbáltam például azt sem, milyen lenne Sopronban élni. Vagy Röjtökmuzsajon. Vannak érvek a város mellett, nem kevesebb, mint az egész életem, a múltam, a kalandok, amiket meg is írtam a Lerepül a hülye fejetek című regényemben, de a verseimben is visszaköszönnek szarvasi arcok, terek, épületek, helyszínek. És a Holt-Körös. Ami nélkül nem ragyogna így Szarvas. A Nyúlzug, a félsziget, a csend hazája. Szeretem Szarvast, nem tervezem, hogy lelépek innen. A munka is ideköt. Hogy vigyük fel Budapestre a teheneket? Meg minek? Jól vagyunk mi itt. És vidéken mindig olcsóbb a sör a kocsmákban, ez pedig elég erős érv, azt hiszem.